Egy szerzőtárs Kossuth-díja

A minap megtiszteltetés ért bennünket: Pistivel együtt felkerültünk az Artemisz Kiadó hivatalos Szerzőinek listájára, életrajzzal, mindennel együtt. És e megtiszteltetés ma hatványozódott: egyik szerzőtársunk, Rakovszky Zsuzsa költő és műfordító - aki egyúttal a kiadó egyik alapítója is - március 15-én Kossuth-díjat kapott! Szívből gratulálunk!

Szép Magyar Könyv - versenyben

Kiadónk, a soproni Artemisz, benevezte az Állati Állati Ábécét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által hagyományosan meghirdetett Szép Magyar Könyv pályázatra. Nyolc kategóriában lehetett indulni, számunkra természetesen a gyermekkönyves mezőny adódott. Értesítést kaptunk, hogy az előzsűri március 9-én, dél körül lesz egy budapesti könyvtárban, s az értékelésnél személyesen is ott lehet lenni. Sajnos a szerzők közül egyikünk sem tudott elmenni, így Pisti felesége, Edina vállalkozott arra, hogy képviseli a kiadványt. Kicsit izgult, amikor őt szólították, de a két hölgyből és egy úrból álló zsűri nagyon kedvesen fogadta, az értékelésük pedig végképp megnyugtatta.
A grémium a kötetet mint könyvtárgyat minősítette. E szerint: a könyvet jó kézbe venni, kellemes a fogása, jó a mérete, szép és izgalmas a borító, helyénvalóak a betűtípusok, a címlapgrafika. Kinyitva, a beragasztott lap – gyermekkönyvről lévén szó – lehetett volna játékosabb, vagy legalább színes, s a belív is talán túl fényesnek hat a témához képest. De az oldalkép szép, a rajzok szellemesek, a design elegáns. Az iniciálék néha kissé túlbonyolítottak, nem mindig egyértelmű elsőre, milyen betűről van szó, de amúgy rendben vannak. És összességében: gratulálnak, a könyv továbbjutott. Főzsűri áprilisban, díjátadás az Ünnepi Könyvhét nyitónapján, június 3-án.
Örülünk, büszkék vagyunk, izgulunk tovább.

Beszerzős mese

Egy mese egyik olvasónktól arról, hogyan lehetett a fővárosban karácsony előtt hozzájutni két kötet Állati Állati Ábécéhez: „A Libri-eladó elképedése, adatbázisban keresése, nincs Zsugori, Zsubori? no végre; nálunk nincs, keresse a Rákóczi úti boltban! Hatalmas gyerekrészleg, hegyekben állnak a könyvek. Nálunk? Ilyen könyv? Nem csak egyszer állati? Várjon, megnézem a raktárban; igen van egy odabent! Kéri? Igen. Másik bolt, zsúfolt gyermekkönyves polcok, adatbázis, sose hallottam, jé, tényleg van! Megkeresem a raktárban, érdekes, ezt pedig láttam is! Kérem, köszönöm. De megszereztem, a gyerekeknek is tetszett. (S nagypapa beleírta a végére a saját versikéjét is.)”

Balembér beköszön

Csaknem egy hónapja már, hogycsend honol e lapokon; azért ez mégsem járja. Már csak azért sem, mert ma kaptam egy kedves megjegyzést egy ifjú anyukától, miszerint az Állati Állati Ábécé a napi olvasmányaik közé tartozik a kislányával, s kedvencük Balambér. Több se kellett, feltöltöttem nevezetes bölömbikát a FülbeValók rovatba, ahol magáért beszél. S hogy ne legyen egyedül, mellé állítottam Tihamért is. Egészségünkre!

Gedeont eltrafálták

Örömteli, és egyben szomorkás szavazás ért véget az imént, a mohó gödény, Gedeon gasztromentalitását boncolgatva. Örömteli, mert - elsőként az ábécés voksolások történetében - telitalálat született: mindenki jól tippelt, amikor azt jelölte be, hogy hatvan kövér halat falt be a koma. A szomorkás az, hogy csupán öten szavaztak, vagyis a kör nem bővül, s láthatólag immár csak azok aktivizálódnak, akiknek van könyvük. Így a 11. kör után a voksolások áradatjának, legalábbis egyelőre, megálljt parancsolnék. Legalább nem lesz belőle tucatügy...

Hőseink a Gyerekirodalomban

Sándor Csilla, a Csodaceruza folyóirat, illetve az ahhoz tartozó honlap szerkesztője, Gyerekeirodalom című blogjában is beszámolt könyvünkről.

Gedeon étvágya

Friss tudakozványunk Gedeont állítja pellengérre, nagyétkűségének mértékét firtatva. Hogy tudniillik hány halat falt be. Egyet, azt is soványkát, mert valójában kákabélű? Húszat, de hosszúkat? Vagy egyenesen hatvan kövéret, mert egy mértéktelen egyénről beszélünk?

Balambér elsikkadt

Leszögezhetjük: a szilveszteri időszak nem kedvez a voksolásnak. Balambér meghatározó karakterjegyét tudakoló kérdésünkre mindössze 4-en válaszoltak, s véletlenül tudom, hogy csak én találtam el: ő a legszebb! Bizony! Vagyis nem lóra termett (1 voks), és még kevésbé folyton elkéső (2 szavazat) - egy bölömbikánál mindkettő szinte kizárható... No, nem baj, majd legközelebb.

Csodaceruzával indul az év

Amilyen szépen zárult a 2009-es esztendő (lásd előbb), olyan örömteli módon indult a 2010-es év: Sándor Csilla szerkesztőtől üzenet érkezett, miszerint a Csodaceruza című gyermekirodalmi folyóirat legújabb, 43-as számában az Állati Állati Ábécéről is megjelent egy rövid írás! Az immár több mint 8 éves múltra visszatekintő laphoz kötődő, rendkívül tartalmas, gazdag és informatív Csodaceruza honlapról az is kiderül, hogy a szóban forgó írás - Aladártól Zsófiáig címmel - Both Gabi tollából született. Alig várjuk, hogy kézbe vehessük!

Buék mindenkinek!

Szilveszter éjszakáján jött az értesítés, hogy egy korábbi, az Állati Ábécék honlapjára vonatkozó linkajánlásomat a Gyermekirodalom.lap.hu szerkesztője elfogadta, és elhelyezte az oldalon, a Gyermekversek című blokkban. Ezzel kívánunk minden Olvasónknak rímekben gazdag új évet!

Letölthető színezők

De anya! A könyvekbe nem szabad rajzolni! - fakadt ki egyik ifjú Olvasónk (megmondom úgy, ahogy van: Borókának hívják), amikor a 76-77. oldalon lévő Színvalló fejezethez ért az Állati Állati Ábécében. A felvetésen lehetne vitatkozni, de nem érdemes. E helyett az oldalpáron található két Tenke-rajzot - amelyeken Kond, a kis kondorkeselyű, illetve Tihamér, a tányérlazac látható - elhelyeztük a honlap Kukucskáló rovatában, ahonnan le is tölthetők, A4-es méretben kinyomtathatók, s így bátran kiszínezhetők, akár többször is! Hajrá!

A Balambér-dilemma

Jubileumi - egészen pontosan: tizedik - , s egyben idei utolsó szavazásunk főhőse karácsonyi üdvözletünk postása, Balambér. Sok tisztázatlan pont merülhet fel vele kapcsolatban, de van egy, amiben nincs vita. A kérdés most az, miben nincs. Abban-e, hogy ő a legszebb? Vagy igaz lenne a pletyka, hogy folyton elkésik? Avagy arról próbálnának meggyőzni minket, hogy lóra termett teremtményről volna szó? A válasz eldöntésére, még inkább kikeresésére (11. oldal) Szilveszterig bőven kínálkozhat még alkalom.

Korgó gyomrú Csillácska

Karácsony táján elcsendesedtek a virtuális szavazókörök is, s ez alighanem így van rendjén. Ez persze Csillácskát aligha vigasztalja, akinek vacsorájára mindössze három tipp érkezett. Még szerencse, hogy a józan többség nem kényszerítette vegetáriánus lakomára (1 voks) - amire amúgy természeténél fogva, lévén csincsilla, hajlana éppen. De hát itt egy mesebeli oldalági rokonról van szó, aki bizony a jóféle disznótorost preferálja, s ehhez a begyűjtött két szavazattal hozzá is juthatott. (ünnepi hangulat ide vagy oda, a romantikus estebéd senkinek a fantáziáját nem indította be.) Reméljük, nem feküdte meg a gyomrát...

Boldog Karácsony Balambérral

Balambér nevű bölömbikánk kapta a megtisztelő feladatot, hogy közvetítse az Állati Állati Ábécé népének karácsonyi jókívánságát. Nevezetes szárnyas kicsit elcsatangolt az esőben, de mostanra ideért, diadalmasan magasra tartva üdvözlőtábláját. Ezúton kívánunk hát minden már bennfentes, épp most lapozgató, illetve leendő Olvasónknak Boldog Balambéros Ünnepeket!

Kiadónk üdvözlete

Csilla estebédje

Kilencedik szavazásunk a gasztronómia ingoványos mezejére téved. Mert az lenne itt a kérdés, miféle vacsorára hívta meg - sokak által ma még ismeretlen rendű és rangú - haverját Csillácska. Disznótorosra, mert a csincsilláknál kimondottan trendi a molett alkat? Vegetáriánusra, mert szilveszterkor jó formában akar lenni, s vigyáznia kell a vonalaira? Vagy romantikusra, mert ünnepi hangulatba került? Ilyenek.

Elpucoltak a macska-banditák

Nyolcadik szavazásunk immár egyértelműen visszaigazolja a könyvtulajdonosi túlsúlyt: 5 találattal - azaz legalább 3 agárhosszal - nyert a helyes válasz, miszerint a macska-banditák "pucolnak", ha Aladár feltűnik a színen. A "kuncognak" eshetőség voks nélkül maradt, azon egyetlen olvasónknak pedig, aki arra ikszelt, hogy "vacognak", ezúton üzenem: sürgősen jelentkezzék az Állati Állati Ábécéjéért valamely könyvesboltban, netáruházban, esetleg személyesen.

999

Ma délelőtt 10 óra 14 percig - amikor az utolsó hivatalos honlapstatisztika készült - összesen 999 látogatást regisztrált az Ábécék honlapja, méghozzá 452 egyedi látogató jóvoltából. A betérők kereken 700 megabyte-nyi adatmennyiséget töltöttek le. A magyarokon kívül akadtak köztük olyanok, akik Szlovákiából, Németországból, Franciaországból, Romániából, Új-Zélandról és Ausztriából tévedtek ide. Köszönjük a látogatást!

Három hete történt

Az alábbi mozgalmas jelenet éppen három hete, november 25-én játszódott le, amikor mindkét szerző kézhez kaphatta az Állati Állati Ábécé friss példányait. Gyönyörű nap volt!
Hogy mitől mozgalmas? Tessék csak rákattintani!

Aladár alanyai

Itt van ez a derék Aladár, aki agár. Ebből egyenesen következik, hogy bírja a tempót. Barátságos lélek amúgy, de például konkrétan a macska-banditákat nem szíveli. Immár nyolcadik szavazásunkon (lásd a jobboldali sávon) a felől tudakozódunk, hogy őkelmék miként reagálnak Ali papa feltűnésére. Vacognak, még déli napsütésben is? Kuncognak, mert ismerik a menekülő útvonalat? Vagy úgy pucolnak, hogy a farkuk sem éri a földet? Hm. Ez kétségkívül fogós kérdés, úgyhogy ezúttal egy kis segítséget is adunk: a megfejtés az Állati Állati Ábécé 7. oldalán található...

Nándor és a közlekedés

Nem, nem, még mindig nem elegen jutottak könyvhöz, legalábbis azok közül, akik rábukkannak a blogban meghirdetett voksolásokra. Mi más magyarázhatná, hogy Nándi malőrjét tévesen ítélték meg a látogatók. Mert bizony a kókler nandu alatt száguldozás közben a rollerja tört szét, s erre csupán két szavazat futott be. Állítólag a négy voksot felmutató sámlin is próbált nyargalni, de az bírta... Azt viszont kiválóan érezték( potenciális) olvasóink, hogy szánkó nem lehet a veszteséglistán (egy voks), jóllehet épp ma heves havazás kezdődött az ábécés állatok birodalmában is.

Könyvünnepi mulatságok

Az év vége az iskolai karácsonyi vásárok évadja is. A családtagok közreműködésével két helyütt is kitehettük a könyvünket, a fővárosi Lauder Javne Iskola könyvünnepi forgatagában pedig - Bóta Mari barátunk szervezésének köszönhetően - saját standon, személyesen dedikálhattuk a portékát. A vásárlói rohamok szünetében, a célcsoport nagy örömére, rugós focival múlattuk az időt.

Csillácska fázik

Vasárnap reggel van, nyolc óra két perc. Csillácska a csincsillácska fázik: e pillanatban, e télen először, szállingózni kezdett a hó.

Nándi nagyjelenete

Ment, ment, aztán egyszer csak széttört alatta - van ilyen. No de mi? Idény jelleggel, mondjuk egy szánkó? Barátságos, meleg szobában álló sámli? Netán roller, a nagy visszatérő, Kovács Kati tiszteletére? Hamarosan kiderül!

Bivalyra Darázs

Megindult a könyvtöredék versek áradatja, nincs már a bivalysereg egyedül! Debóra, a darázs; a kishitű Klotild, a mísz medve, továbbá a... De ezt inkább hagyjuk.

Éberhardt krémje

Lám, most kibukott, hogy bizony veszik, vásárolják a könyvet! A hét elején még egyértelműen azon sötétben tapogatódzók voltak fölényben, akik a mentolos cukorkában vélték megtalálni minden bajok elapadt forrását. Ám a hét közepétől, nyilván azért, mert egyre többekhez jutott el a megfejtést rejtő kötet, úgy jöttek fel a helyes választ klikkelő bennfentesek, mint a talajvíz! Aztán néhány órával a vége előtt egy boldog könyvbirtokos behúzta a tutit, s az így megszerzett ötödik vokssal már nem volt kétséges, hogy Éberhardtnak fogkrémmel már nincs több baja (az elálló fülekről senki nem gondolhatta komolyan, hogy átszakíthatják a célszalagot; a megszerzett egyetlen szavazat egy fél fülbevalóra sem elég). Szóval fogrém. Hogy miért? Kiderül a könyvből!

Rímes sereglet

A bivaly-versek száma az imént 20-ra emelkedett; akár hogy is számolom, ez bizony már valóságos verscsorda!

Mesék a múltból

Ezen a szép, napsütéses Mikulás-reggelen elpletykálnám, hogy az Állati Állati Ábécé szerzőpárosa jegyez egy másik könyvet is. A Cserépfalvi kiadásában jelent meg, 1990-ben, Békés Tamás akkori kiadóvezető pesztrálása mellett. Annak idején maga Cserépfalvi Imre bácsi is gratuált még hozzá, nagyon büszkék voltunk rá. A címe: A koldus, aki aranyat tüsszentett. Az alkotók listája a borítón Éva Kárász nevével indul, természetesen nem véletlenül. Éva néni az egyik legcsodálatosabb hölgy volt, akivel valaha találkoztam; dél-franciaországi házában (amely eredetileg egy selyemhernyó-tenyésztő üzem volt) Pistinek és nekem is volt szerencsénk vendégeskedni - én friss házasként, Irával tölthettem ott egy hetet a nászutunkon. S hogy mit kell tudni e könyvről? Álljon itt erről a hátlap szövege:

"Ennek a mesekönyvnek története van. Olyan hosszú és kalandos, hogy akár egy újabb mese is kitelnék belőle. Hát legyen elég csak ennyi: ezek a mesék voltaképpen varázslatos hidak, amik Budapesttől Párizsig ívelnek, egybefogva gondolatvilágokat, ízléseket és generációkat. A hidakon bőkezű koldusok, kíváncsi fruskák, bátor békák, hős teknőcök és barátságos szörnyek ülnek. Lógázzák a lábukat és mosolyognak..."

Éberhardt baja

Az élet nem áll meg, máris itt a következő szavazás, amelynek fókuszában Éberhardt áll. Mi lehet a baja? Pontosabban: mivel nincs baja e jótét léleknek? Netán az elálló füleibe nyugodott volna bele, mint megváltoztathatatlanokba? Esetleg a fogkrém állna tőle távol? Vagy éppen ellenkezőleg, a mentolos cukorka? Nyugtalanító kérdések ezek, de válasz ezúttal is csak egy lehet helyes. Lássuk, mit gondolnak minderről az olvasók!

Nyikita lelepleződött

Mit kapott Nyikita, amit nem tett zsebre? - eme, költőinek korántsem mondható kérdésre kereste a választ a legutóbbi közvélemény-kutatásunk. Amelyen győzött az igazság! Hat szavazattal tarolt ugyanis a nyakleves, és hát pont azt kapta volt a kótyonfitty nyest. Ez még akkor is meggyőző fölény, ha én kétszer szavaztam (egyszer egy idegen gépen, egyszer pedig itthon, hogy láthassam az állást), s mindkétszer eltaláltam a helyes választ. A vattacukor és az intő ugyanis egyaránt két voksot gyűjtött csupán be. Csak nem kezdik megvenni az emberek a könyvet?

Bónuszkép

Mielőtt valaki bekiabálná, hogy "sok a szöveg", ímhol egy első közlésű rajz, Tenke István színes ceruzájából. A könyvben ne is keresse senki (bár, keresni épp lehet), ugyanis nem ahhoz készült. Hanem csak úgy. Nyilván jó páran lesznek olyanok, akik azt mondják majd, alig leplezett álmélkodással a hangjukban, hogy "hiszen ezek maguk a szerzők!" Nos, ezt semmiképpen sem tudom megerősíteni. Cáfolni pedig minek.

A 44. bejegyzés

A hír igaz: ez immár a 44. bejegyzés ebben a blogban, pedig alig három hete tettem ki az Első pontyot. Most akkor vagy szószátyár itt valaki, vagy még van jó szó a szatyorban - ezt ki-ki döntse el maga. De nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy kaptam egy megbízható fülest olyasvalakiről (jelesül: ő maga írta), aki minden különösebb értesítés, rábeszélés és lelki presszió nélkül, önként és loholva rendelt két példányt valamely megfelelő platformon az Ábécéből! Ezt nevezem! Aki nem hiszi, licitáljon utána!

Megeszperentelve

Finominális gasztroblogger barátunk, bizonyos "saját levében", blogjában kedves ajánlót közölt a kötetről, aláhúzva a honlapi támogatást is. De ez még hagyján! Jeles szerzőnk az Eszperente.net nevű blognak is veretes textere, s - meglehet, világpremierként(?) - eszperente nyelven közölt recenziót az ábécénkről! Huh! Természetesen mindkét írás teljes terjedelmében böngészgethető az Azt beszélik... rovatunkban.

Dupla öröm

De nem csak könyvesboltban lehet ám hozzájutni a portékához, hanem például kiadónk, az Artemisz honlapján rendelve is. Sőt, a ma meghirdetett karácsonyi akció keretében aki két kötetet választ a kiadó kínálatából, az 25 százalékos árengedményt kap! Jelszó: több könyvet a fa alá! Hát csak tessék nyugodtan rendelni...

Boltvizit 2.

Ma (ma) voltam ugyanabban a két könyvesboltban, mint hétfőn. És mit láttam? Az egyikben sajnos még nem azt, amire kíváncsi lettem volna, de a másikban, a csepeli Libriben, ott volt szépen a könyv a polcon, ahol kell, és elöl volt, és szép volt, és lehetett kapni! (Remélem, azóta elkapkodták...) Ezennel 2009. december elsejét az Állati Állati Ábécé hivatalos országos könyvesbolti premierjévé nyilvánítom!

Boltvizit

Ma (tegnap) voltam egy könyvesboltban (kettőben). De biztos nem abban (azokban), amelyikben (amelyekben) kellett volna. Holnap (ma) újra megpróbálom. És amikor megkérdik, mit segíthetnének, juszt se mondom majd meg nekik!

Nyikita kínos esete

Nyest lenne no, van ilyen! De mit kaphatott olyat, amit nem tett zsebre? A hurrá optimisták szerint vattacukrot, mert megérdemelte! Az óvatos optimisták szerint nyaklevest, pedig talán nem is érdemelte meg, de legalább nem fájdult meg tőle a háta. A kibillenthetetlen optimisták szerint intőt, de olyat, amelyiket kis rádolgozással ki lehet javítani. Hát akkor tessék választani! És figyelem, aki már kapott/vett/kölcsönzött könyvet, nyugodtan puskázhat!

Tihamér felöltözhet

A döntő többség - akárhogy is számolom, négyen voksoltak erre - úgy sejti, Tihamér nem viselhetett mást legutóbbi megfázásakor, mint atlétatrikót! Ez már egyenes beszéd! Kockás mellényt éppen fele ennyien vizionáltak a pórul járt tányérlazacra, mint ahogy a rövid ujjú ingre is csupán ketten voksoltak. Pedig ez utóbbi volt a helyes válasz! Erre nincs mit mondani...

Faragványkollekció

Igencsak termékeny talajra hullt a bivaly-töredék: néhány nap alatt 13-ra emelkedett a rímfaragványok száma, amelyek között valódi bravúrok és csemegék is szép számmal akadnak. Kíváncsian várom, mikor érkezik be az első olyan vers, amely már valamelyik könyv-béli töredéket egészíti ki.

Ajánlott irodalom

Halász Géza Másrészt című blogjában karácsonyi ajánlatként citálja könyvünket, külön kitérve a honlapra, illetve azon belül a versfaragási lehetőségre. Egyúttal beidézi saját bravúros megfejtését is töredékben maradt bivalyunkra.

Üdvözlet Susanniából

Aznap, amikor a friss nyomdatermékeket a kezünkbe vehettük, az itt látható, Susanna Lakner-kollázzsal ékes képeslap érkezett Stuttgartból, a következő szöveggel: "Minden jót a friss nyomdatermékek napján! Zsuzsa". Ezzel párhuzamosan blogjában is visszatér a könyvre, közhírré téve a megjelenést. Köszönjük!

Ez a Könyvhét is jól indul

Megjelent a Könyvhét című kiadvány decemberi száma, címoldalán Rakovszky Zsuzsával, az Artemisz egyik alapító-szerzőjével, akinek alliteráló - A Hold a hetedik házban - című novelláskötete az ősszel jelent meg. A kiadványban, egynegyedes felületen, az Állati Állati Ábécé beharangozója is fellelhető.

Tavaszi körút (november 25.)

Ma, november 25-én, a két szerző, István és Ervin, azaz mi, nyakunkba vettük a várost, és ellátogattunk néhány könyvterjesztő vállalat fővárosi telephelyére, célba juttatandó a megrendelt példányokat. Ragyogó napsütés, teli kávézóteraszok kint, könyvektől roskadozó polcok - székek, raklapok, szekrények, sámlik, hideg- és melegpadlók, konténerek, kiskocsik, ötszintes polcóriások, íróasztalok, kosarak, stelázsik - odabent. Ameddig a szem ellát, milliónyi könyv mindenütt. Vajon miként, hányan és kik fogják ebben a könyvóceánban éppen a mi kis szelíd ábécéskönyvünket felfedezni?

Üdvözlet az égből; november 25.

Csudálatos dolog történt tegnap (pontosabban ma, csak már elmúlt éjfél, ezért a blog november 26-át jelez). Több is persze, de az egyik mindjárt reggel. Régóta őrizgetünk itthon néhány kockás füzetet a hetvenes évekből: olyanokat, amelyeket a szovjet gyerekek használtak az általános iskolában. Ára 3 kopejka, a sárgás-rózsaszínű hátulján a szorzótábla, a kékeszöldesén a szovjet himnusz szövege olvasható. Vártak szépen a sorukra, hogy jók lesznek még valamire. És most eljött az ő idejük: az Állati Ábécék holléti tanúsítványai lettek, amelyben a szerzők vezethetik, hogy személyesen kiknek is adtak a könyv(ek)ből. Gondoltam, lefényképezem a kertben, a novemberi tavaszban a két irkát. Letettem őket egymás mellé a mogyoróbokor alatt álló kerti hinta ülésére, föléjük hajoltam a fénylépezővel, és ekkor... Nos, ekkor egy kövér szőlőszem csapódott a gép nézőkéjére... Egy madár vehette a csőrébe a szomszéd lugasában, majd a megfelelő pillanatban elejtette, s igencsak pontosan célzott: telibe trafálta a masinát. Ahonnan a szőlő a füzetekre pattant...
Nyilvánvalóan jel volt ez, üdvözlet az égből. A levegő madarai, akikről az Állati Állati Ábécében is szó van (ki tudja, talán éppen Cecilke a cinke, vagy Szilvia a szajkó volt a tettes), ily módon üzentek: tudnak a dologról, és áldásukat adják a kötetre. Arra a könyvre, amelyet az eset után másfél órával végre én is a kezembe vehettem.

Megérkezett!

És ma délben megjött, és gyönyörű, és vihető bárhova, és nem kicsi és nem nagy, és selymes tapintású, és a miénk!

Tihamér titka

Új szavazásunk Tihamér viselt dolgait, illetve viseltes gönceit firtatja. Ő bizony köztudomásúlag tányérlazac, vagyis vízjáró szerzet, mégis megfázott. Ott. No de mi volt rajta akkor? Divatos, ám az időjárásnak és a környezeti tényezőknek nem megfelelő rövid ujjú ing? Esetleg vagány brúszvilliszes atlétatrikó? Uram bocsá, hetyke kockás mellény? Tessék tépelődni, majd nagy számban tippelődni!

Együtt búcsúztattuk Eufrozinát

Eufrozina kérem szépen elhajózott! Akár tetszik, akár nem, ez a hideg való! Egészen pontosan kenuval kelt útra, egészen pontosan nászútra, derék párjával együtt (róla egyelőre csak annyit lebbentenénk fel, hogy Sándornak hívják). Kétségkívül, egy romantikus oldalkocsis motorkerékpár - mondjuk Csepel márkájú, madzagra fűzött konzervdobozokkal - kitűnően passzolt volna e neves eseményhez, így méltán gyűjthetett be öt szavazatot, mégis, a helyes válasz: kenu. Azért négy voksot ez is kapott. A lovas kocsira jutó egy szavazat viszont méltatlanul soványnak tetszik; azzal igenis el lehetett volna zötykölődni Velencéig, ha az ifjú házasok tényleg szeretik egymást...

Bivalyos idők

Igencsak termékeny nap volt a mai: a három új pályamunkával megduplázódott, s ezzel hatra emelkedett a Rímfaragó rovatban szereplő verstöredék "megfejtéseinek" száma! Igazi gyöngyszemek születtek; csak így tovább!

Elkészült! Elkészült!

E percben, hétfőn reggel fél 9-kor érkezett a hír, violaszín pecsét alatt: a győri nyomdában elkészült az Állati Állati Ábécé! És állításuk szerint szép is lett! Márpedig ők csak tudják, elvégre nem ez az első könyvük. Kedden már szállítják is, így akár a hét közepén a boltokban lehet! Juhhéé!

Vasárnapi várta

Akár ha a egy emu, ha nászútra indulna - hogy mivel, az egyelőre nem felfedhető, de már nem sok híja -, s az erre szolgáló (e pillanatban még titokzatos) szállító jármű egyre csak nem akar befordulni a sarkon, oly lassan telnek az órák ezen a borongós hétvégén. Csak itt nem a jármű, hanem a hír késik: hol tart a nyomda a könyvvel? Szerencsére tudjuk, hogy ami késik, azon nem múlik...